Az ENSZ emberi jogi szakértői felszólították a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket annak megakadályozására, hogy Kuba egy „csendes Gázává” váljon. Az amerikai szankciók humanitárius következményei már „teljes körű válsággá” alakultak, amely veszélyezteti az egészséghez, az élethez, a táplálkozáshoz és a fejlődéshez való jogot – állapították meg a szakértők egy közös közleményben.
Több millió kubai számára napi kihívássá vált a víz és az élelmiszer beszerzése, a közlekedés, vagy akár csak a hűtés nélküli alvás a trópusi hőségben. Különösen érintettek a nők, a gyermekek, az idősek és más kiszolgáltatott csoportok.
A közlemény aláírói között szerepel többek között George Katrougalos, volt görög külügyminiszter és ENSZ-szakértő, valamint Surya Deva, az ENSZ fejlődéshez való joggal foglalkozó indiai különmegbízottja.
„Az Egyesült Államoknak véget kell vetniük minden, Kuba szuverenitását fenyegető intézkedésnek és ellenséges cselekménynek, és vissza kell vonniuk minden, a nemzetközi jogot sértő intézkedést” – követelték a szakértők. A közlemény továbbá kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének sürgősen a nemzetközi béke és biztonság kérdésként kell kezelnie ezeket a fenyegetéseket.
Január óta a Trump-kormány tényleges olajembargót vezetett be Kubával szemben: egy elnöki rendelet büntetővámokkal fenyegeti azokat az országokat, amelyek üzemanyaggal látják el Kubát. Venezuela, amely korábban napi akár 100 000 hordó olajjal látta el a szigetet, kiesett a beszállítók közül, miután Trump január 3-án elraboltatta Nicolás Maduro elnököt. Azokat a hajókat, amelyeket Kuba ezt követően a világpiacon szerződtetett, az amerikai parti őrség elfogta.
Ennek következtében országszerte akár 20 órán át tartó áramkimaradások, a tömegközlekedés összeomlása, emelkedő infláció, gyógyszerhiány, valamint az iskolai oktatás részleges felfüggesztése következett be.
Azóta az USA szinte hetente szigorítja szankcióit; az új intézkedések többek között az idegenforgalmi, bányászati, közlekedési és egészségügyi szektorokat érintik. Ennek következtében több nyugati vállalat is kivonult az országból. Legutóbb Kuba jelentette, hogy több mint 7 000 konténer élelmiszerrel és gyógyszerekkel rekedt meg különböző kikötőkben, mivel a hajózási társaságok megtagadták a továbbszállítást (a miamerikank.hu beszámolt erről). Trump az év elején bejelentette, hogy „át akarja venni” a szigetet, és nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét sem.
A legutóbbi szankciós kör célpontjai között volt többek között Kuba védelmi minisztere, Álvaro López Miera, valamint számos vállalat és magánszemély. Marco Rubio amerikai külügyminiszter többek között azzal vádolja az érintetteket, hogy fegyvereket vásároltak Oroszországtól és Kínától.
Egy nemrég közzétett, az Axios hírportállal készített interjúban Rubio vázolta a Kubára gyakorolt nyomás mögött álló stratégiát. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Kuba „de facto az USA lázadó gyarmata”, és további szankciószigorításokat jelentett be.
„Valahányszor új mechanizmust dolgoznak ki, amellyel megpróbálnak kiszabadulni a hurokból, mi egyszerűen csak szorosabbra húzzuk azt” – nyilatkozta Rubio az Axiosnak. „Biztosan nem tudnak kitartani ellenünk. A téma a következő két és fél évben biztosan nem fog eltűnni a napirendről.” Kuba „álreformokkal” próbál időt nyerni és módszereket találni a szankciók kijátszására – mondta Rubio.
António Guterres ENSZ-főtitkár közben nemrég megerősítette, hogy az ENSZ „több érdekelt országgal” tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy Kubát üzemanyaggal lássa el. Helyettes szóvivője, Farhan Haq sajtótájékoztatón kijelentette, hogy több állammal folynak tárgyalások „annak biztosítása érdekében, hogy Kuba humanitárius okokból megkapja a humanitárius szükségleteihez szükséges üzemanyagot”.
Haq nem árulta el, hogy érkeztek-e már pozitív visszajelzések. Hivatkozott az ENSZ „komoly aggodalmára” az ország „súlyos üzemanyaghiánya” miatt. „Az elmúlt hónapokban bizonyos előrelépéseket értünk el korlátozott mennyiségű üzemanyag szállításában, és továbbra is ezen dolgozunk” – mondta.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
